Flúðir, 2012. május 19.

Helyzetjelentés Izlandról:

Migrénrohamom 14. órájában barátnőmmel kirándultunk a háziorvosomhoz. Úton hazafelé a kellemes koktél hatása alatt igencsak sziporkáztam:

- Lindaaa, az ott egy medve az úton? (Itt nem igazán vannak.)

- Lindaaa, ott szemben melyik a Hekla vulkán? (Békeidőben nem érdekel.)

- Lindaaa, bulizhatnánk egyet. Mondjuk énekelhetnénk a birkáknak, meg táncolhatnánk a bárányokkal.

- Mit evett Nina fia, hogy az elmúlt két napban a másélszeresére nőtt? (Kb 10 perc elmélkedés kellett, hogy rájöjjek, ő nem Nina kisfia.)

Ezek után 9 órát sikerült átaludnom, minek hatására 14 másikat végignyomtam a farmon. Nem vagyok már birkaszűz, csuklóig voltam az ellő anyában, világra segítettem életem első kisbárányát, a kisherceget. Üvegből etettem néhány másikat, nyomtam a bárányboostert a félórás kis csöppségekbe, fénysebességgel rohangáltam az elválasztani kívánt birkák után stb.

Azt hiszem, megmaradok.